Anyák napjának reggelén, május első vasárnapján jókedvűen ébredtem. Vártam már ezt a reggelt rég, magam elé képzeltem az izgalomtól kipirult arcú kislányunkat, aki mögött te állsz és a háta mögé tett a kis kezében fogja a nekem szánt, általa titokban készített meglepetést. Anyák napján. Elképzeltem…

A tűz, amit valaha te gyújtottál, mára már csak pislákol. Fénye már nem világít messzire, melegénél már nem pihen meg a lelkem. S a szívem sem. Gondolatban már elengedtelek. Sőt, a lelkemben sincs már meg a helyed. A félelem, a hiányzó források okozta páni félelem olyan ajtókat zárt be előtted,…